Nagyon szeretem a tavaszt, vagyis pontosabban a kiránduló időt :) Kirándulni nagyon jó. Talán még jobban, mint biciklin. Vagy inkább mondom azt, ugyanolyan jó. (És most ahogy írtam a mondatot, viszketni kezdett a combon... megnézem és egy kullancs... ma ez a második, eddig még soha... biztonság kedvéért ránézek a másik lábamra is, hopp ott is egy - ő leesett a szőnyegbe, eszeveszett porszívózás. De mintha a lába bent maradt volna az én lábamba... most kicsit félek. Félpercenként nézem végig a testem.) Akkor most ezek után mégis jobb biciklizni, mert az erdőbe az én aszfaltjárómmal nem tudok. És most megfogadom veszek kullancsriasztó sprét. Hülye a netfüggő, naná olvas ezer rémsztorit miután kihalássza magából a 3. kullancsot.. De találtam ezt, kicsit megnyugtat. Szóval így visszaemlékezve belém egyik se volt fúródva, még csak keresték a jó helyet ezek szerint és egyiket apukám semmisítette meg pzsvel, másikat pedig fél óráig szívattam porszívóval. És ha lenne még bennem, azt kidudorodó tapintással is érzékelném... remélem. Huss innen, felejtsetek el!
Nagyon jó napom/napunk volt. Úticél Szent György hegy és Szigliget. A turistajelzések szörnyűek, az egyetlen térképen amit találni lehetett az egész hegyen, nem lehet kiigazodni, nem valós. El is tévedtünk. A parkolóból (amit szintén kész csoda, hogy megtaláltunk, mert semmi jelzés nem utalt, hogy lenne) elindultunk a zöld jelzésen. Pár perc múlva találtunk egy táblát, amin a különböző fafajokról volt szó. De semmi utalás merre menj tovább. Majd következett egy elágazás, A-nak ismerősnek tűnt ezért felfele indultunk, jó meredek út lett belőle. A bazaltorgonákhoz értünk ki, megnéztük a kilátást is. Gyönyörű! Felfoghatatlan a keletkezésük, a létezésük... Elindultunk tovább, több lehetőség nem volt. Egyszercsak kiértünk egy 5-ös számot viselő helyhez, itt az állatvilágról írtak, illetve volt egy emlékkönyv amibe leírtam vethettek volna több repcét, mert állítólag tavaly nagyon szép volt, hogy csíkokban sárgállottak a mezők. :) Majd pedig a csúcsra értünk, 415 m ott volt egy hegymutató térkép arról mit látunk éppen. Nah, aztán itt jött a hiba. J. elindult, de azt mondta ott nincs ösvény, úh jobbra vettük az irányt. Nah ott is csak egy darabig volt ösvény, aztán benn mentünk a dzsumbujba, itt-ott kicsi ösvény... Majd mikor már nagyon nem tuduk merre kellene menni, J. a csallánmezőben látott valami esélyt. Könnyen látott ő, mikor a 2 lány volt rövidnadrágban... :) A. "celeb vagyok, ments ki innen" mondattal 50km/h sebességgel és hangos sikogatások közepette vágtázott át a kb. 200 m-en át tartó, térdig érő csallánon, én megfontoltabban lassan lépegettem, egy-két csallánra sikerült is rálépném, néhány megcsipett. Részemről se maradt el a jajgatás. Összevetve az eredményt, őt több csípte meg, de ebben az is közrejátszott, hogy neki nagyobb felület volt ruhamentes. Ekkor értünk ki a rendes útra, bár ezt még akkor nem tudtuk, ami visszavitt minket a parkolóba. Felemlegettünk A. nagypapáját, aki csallánba szokott feküdni, biztos büszke lenne ránk. Aztán eszembe jutott az én mamám, aki úgy szed csallánt, hogy nem lesz kiütéses a keze és nem is érzi. A viszketés elmaradt, inkább egy zsibbasztó érzéssel és hólyagokkal mentünk tovább, a zsibbadás most is tart, de a kulancsokkal való találkozáshoz képest ez apróság. Legalább lesz mit mesélni az unokáknak és ez is egy emlékezetes túra lesz: megint eltévedtünk, csallánba futottunk. Állítólag ők csak akkor tévednek el, ha én is megyek. De azért remélem elvisznek legközelebb is. Ezáltal fejlődik ám a problémamegoldó képességünk és tudjuk gyakorolni a pánikleküzdő képességünk :) A jégbarlang létezését pedig egyelőre homály fedi. Mi nem találtuk, ahogy a tanösvény többi részét sem.
B. pedig biztos 5-t fog kapni egyrészt földrajzból, mikor majd elmeséli a bazaltorgonák keletkezését, amiket 6 hónaposan látott, ill. biológiából mikor majd visszaemlékszik a csalláncsípés által felhólyagosodott lábainkra :) Kitartás, türelem, alkalmazkodás, jókedv, mosolyok ötös, tanulhatunk tőled :)
Szigligeten felgyalogoltunk a várba, fagyiztunk. Csodálatos kilátás, nosztalgia és feltörő vágy a Balaton körbebicikliziésére. Szeretem. Várom. Magyarország szép!
 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

Kategóriák

kirándulos

Komment

Eddig 6 komment érkezett

  1. DITTI
    2009. 05. 02. 14:42

    Úgy látom nagyon jól telt május elseje:)!

  2. Meggi
    2009. 05. 03. 15:44

    Úhh:)) Ez igen! Nagyon belevaló csajszi vagy te:)

  3. Ritusss
    2009. 05. 03. 19:06

    Megünnepeltem rendesen a munka ünnepét ;)
    Azért tudok ám közbe hisztizni :)

  4. Bourne
    2009. 05. 03. 23:21

    Grat. Én is voltam kirándulni elsején néhány barátommal. :) Csak én gyalog, és a Bükkben. Kb 15 km-t mentünk, hegyre föl meg le. Szép volt, jó időnk volt, csak a szél fújt egy kicsit erősebben már a végén.

  5. Ritusss
    2009. 05. 04. 16:52

    Én is gyalog :$

  6. Bourne
    2009. 05. 04. 22:38

    Bocs, de akkor már kevertem az előzővel, ahol bicikliről volt szó ha jól emlékszem. Kissé összekuszálódtam.

Mondj valamit

Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.